A 4. Flúgos Futam hivatalos beszámolója

Mesébe illő történet... Minden és mindenki ott volt, ami egy csodás történethez szükséges:

A szuperhősök, akikre mindig lehet számítani!

a farkas veszélyeztette Piroskát és a nagymamáját, a törpök közül néhányan megszöktek Aprajafalváról, az avatárok is újra harcba szálltak, s a bajbajutottak megsegítésére a szuperhősök is megjelentek. Volt királyunk, királylányunk, igazi királyságunk is. Mindennek boldog befejezésére egy kacsalábon forgó kastély adott otthont.

Gyermekként a mesék azt a reményt táplálják, hogy a királyság egy szép napon a miénk lesz. De odáig az út nem könnyű. Tele van buktatókkal, de nem szabad feladni, nem szabad megfutamodni a veszélyek elől, az akadályok leküzdésében a „felső-hatalmak” úgy is megsegítenek, s szerencsés fordulattal a jók elnyerik jutalmukat.

Ezt valósította meg a hétvégén a Flúgos futam, ahol mesebeli lényekként teljesítették a kiszabott feladatokat a versenyzők, s melyekben bizonyíthatták humorérzéküket, ötletességüket és kreativitásukat.

Közel 200 km, 10 óra vezetés – kinek kevesebb, kinek több- és 12 állomásponton vártak különböző nehézségű ügyességi és szellemi feladatok a résztvevőkre: hullámokat legyűrve királylányt menteni, majd oroszlánnal megküzdeni és királylányt menteni, kalandparkban ügyeskedni és királylány helyett macit menteni, farkasok közé merészkedni, végül a boldogság mámorában a toronyban ordítani.

Íme néhány flúgos feladat pillanatképe.

Öröm, jókedv, bátorság és egészséges versenyszellem uralta a futamot éjjel-nappal, úton-útfélen egyaránt. Sikeresen elérte célját: megőrülni, szórakozni, kikapcsolódni a hétköznapokból és mindezek mellett az önzetlen segítségnyújtás, jótékonykodás felemelő érzését is magukénak tudhatják a játékosok.

A felajánlások átadása a gyermekváros igazgatójának.

Hisz az idei futam a Fóti Gyermekváros megsegítését szorgalmazta, hozzájárulva a gyerekek életkörülményeinek jobbá, kellemesebbé tételéhez. Az adakozással a gyermeki örömök forrásává váltak. Összetartás egy jó cél érdekében. Ez a „flúgosok” legfőbb célja, a társasélmény alapja.

Felhőtlen boldogság, kedélyesség, mosoly (és fáradtság) ült ki az arcokra a verseny leforgása alatt és az eredményhirdetéskor is, hol nem csak egymás és önmaguk teljesítményét ismerhették el, hanem lehetőség adódott a támogatóknak is megköszönni a hozzájárulást.

Mi mindent beleadtunk!

Ugyanakkor még az utolsó pillanatokban is bohókás feladatokban méretett meg némely csapat, hogy az elsők között tudhassák magukat. S végül mindenki elégedetten vonulhatott vissza, s adhatta át magát a pihenésnek, vagy fürdőzhetett kedvére. Közben hálásan gondolva a futam alapító anyjára: Szőr Timire és alapító atyjára Szőr Norbira, hogy létrehozták a tortúrát.

Végezetül mind a kicsik, mind a nagyok, akik egyedül, akik csoportosan, akik mosolyogva, beöltözve, kedvesen, vagy kedvtelenül, olykor félve, s volt hogy kínosan, de egytől-egyig mindenki jól érezte magát, s most már tudja az örömittas befejezést: miszerint minden jó, ha jó a vége!